2011 április 06.

Tovább csökken az építőipari cégek jövedelmezősége

Az építőipari cégek 60 százalékának tovább csökkent tavaly az árbevétel-arányos jövedelmezősége, amely a legtöbb esetben nem haladja meg a két százalékot sem, s zömük arra számít, hogy ez a tendencia az idén is folytatódik.
Mindössze a társaságok egyötöde reméli, hogy jövedelmezősége nem romlik tovább.
Az építőipari munkák hiánya és a megrendelői kör fizetésképtelensége miatt minden második cégnél csökkent a munkaszerződések száma. Az ágazat kilátásait ismerve megjósolható, hogy az idén sem lesz jobb a helyzet, sőt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által megkérdezettek közül egy-két vállalat azt jelezte, eddig egyáltalán nem kapott megrendelést erre az évre.
A felmérésből az is kiderül, hogy tíz cég közül nyolcnak van kinnlevősége. Közülük minden második úgy gondolja – reméli -, hogy a tartozást, vagy legalább annak egy részét kifizetik számára. A társaságok véleménye alapján az ágazatban magas szinten állandósult a feketemunka, és a lánctartozások sem mérséklődtek.
A vállalkozások döntő többsége arról számolt be: csak további létszámleépítések révén tud a piachoz alkalmazkodni. Ennek látszólag ellentmondva a társaságok többsége arra panaszkodik, hogy nincs kellő számú és képzettségű szakmunkás a piacon.
A fizetések jóval a nemzetgazdasági átlag alatt maradnak az ágazatban, s ez a közeljövőben nem is változik: a megkérdezett cégek nagyobb hányada az elmúlt évben sem hajtott végre béremelést, de az idén sem tervezi ezt.

Forrás: www.epitinfo.hu

2011 március 31.

A PSZÁF már vizsgálja a devizahitelesek „segítőit”

Mind több vállalkozás ajánlkozik arra, hogy a hiteladósoknak segít a bankokkal való tárgyalások bonyolításában. A PSZÁF vizsgálja, milyen szabályozói lépésekre van szükség.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére (PSZÁF) is érkeztek már jelzések azzal kapcsolatban, hogy egyre több vállalkozás ajánl segítséget a devizahitelei miatt pénzügyileg nehéz helyzetbe került ügyfelek számára – mondta el a Napi Gazdaság megkeresésére Binder István, a felügyelet szóvivője, jelezve: a felügyelet jelenleg vizsgálja, milyen szabályozói lépésekre van szükség az érintettek ügyében.

Az egyik legaktívabb szereplő ezen a piacon a tavaly ősszel megalakított Vár Holding Kft. A Napi Gazdaság információja szerint a társaság az ügyfelektől az ügyintézés megkezdésekor egyszeri, 25 ezer forintos díjat kér. Ezért az ügyfél által adott meghatalmazás birtokában az ügyfél érdekében megkeresi a hitelező banko(ka)t vagy pénzügyi vállalkozás(oka)t, és eljár a tartozás olyan módon való átalakításában, hogy az ügyfél számára is megfelelő legyen, tehát elősegíti a hitel visszafizetését. Ha sikeres az eljárás és az átszerződés (ami mindig az eredeti hitelezővel való megállapodást jelenti, nem másik hitellel való kiváltást), akkor az ügyféltől további 35 ezer forintot kérnek. Az első 25 ezer forint bárminemű (teljes vagy részbeni) ügyintézés bizonyíthatósága esetén megilleti a társaságot – a szerződéses formanyomtatvány szerint megkezdett ügyintézésnek számít a megbízási szerződés mindkét fél általi aláírása.

A lap jogi szakértője szerint a hitelintézeti törvény értelmében azt kell vizsgálni, hogy az adott cég kinek a javára és nevében tevékenykedik. Ha a bank javára jár el, akkor ügynökként kell ellátnia a tevékenységét. Amennyiben az ügyfél nevében jár el, akkor alkuszi tevékenységet végez. A Hpt. szerint az alkuszi tevékenység a pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ugyanakkor ahhoz is alkuszi megbízás szükséges, hogy a közvetítő “a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket” tegyen. A Vár Holding esetében az alkuszi tevékenységet az is alátámasztja, hogy a társaság egyértelműsíti: az adós javára és érdekében tárgyal a hitelnyújtóval a tartozás átütemezett visszafizetéséről itt a szolgáltatás lényege a közvetítés.

Nagy Emília, a Vár Holding tulajdonos-ügyvezetője a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott, társasága csak jogi képviseletet lát el az adósok megbízása alapján, s ennek a tevékenységnek a végzését a PSZÁF-tól kapott állásfoglalás alapján bonyolítják. A napilap birtokában lévő, a cégtől kapott megbízási szerződéses formanyomtatványán ugyanakkor sehol sem szerepel az, hogy az ügyfél jogi képviseletre ad megbízást a társaságnak.

korábbi híreink